szombat, október 21, 2006

OttHome-ról szeretettel

Jajj Drágáim!!

Nagyon jól vagyok, de komolyan. Öröm, boldogság, család, barátok.
Az utóbbi héten olyan sok minden történt megint... Csak mivel még nincs netem, nem tudom folyamatosan frissíteni az oldalt.
Feri, a nagybratyóm állati jó arc, nagyon bírom, hülyéskedünk, meg marhulunk. Most épp itt van Bogdányban, hazahoztam a családnak! Folyamatosan etetjük, itatjuk és csak mesélünk, mesélünk, mesélünk. A nagy meglepije az volt, hogy Ausztráliából is épp itt van egy rokon, Papikám unokatestvére, együtt voltak gyerekek... Mármint Papi, meg Öcsi. Nagy poén, hogy Öcsi is Sanyi, meg Papi is Sanyi, meg Apa is Sanyi, meg tulajdonképpen Sasa is Sanyi, úgyhogy a névadáskor marha kreatív családból 4 Sanyi ült egymás mellett az asztalnál...Jó mi? Ja, meg 2 Ágnes. Haha. Csak Feri volt "más".
Szóval, beszélgetés, fényképnézegetés, iszogatás, evés. Ez a hétvégi progi. Egészen jól viselem:)

Pesten meg.....Pesten is jó az élet:)

Van szép új számítógépem, most vettem, meg szép új fényképezőm. Buszke vagyok rá, mert a saját spórolt pénzemből vettem, igaz, ingem-gatyám ráment.
Na íme a kis család, a képen azért nem vagyok rajta, mert én fotóztam:
Anya, Apa, Öcsi Ausztráliából, Feri Floridából, Papikám, meg Sasa:)




péntek, október 13, 2006

BEKÖLTÖZTEM

Tiszta őrület dolgok történnek velem mostanában, komolyan mondom, az események csak pörögnek, pörögnek és pörögnek. BEKÖLTÖZTEM.
Beköltöztem a hiper-szuper-csilli-villi-negyvenötnégyzetméter-lila-narancs-piros kiscsodámba!
Lila, narancs, piros, csupa meleg színek mindenütt, kivéve a konyhát, mert az zöld. Na jó, még nem mindenütt, a falak és az ajtók, ablakok hófehérek. A festék illata még nagyon erős, de kellemes. .. Én imádom:) Még nagyon üres az egész. 2 széthajtható kanapét (egy lilát és egy narancssárgát) és egy szép nagy ruhásszekrényt vettünk... Az ágyakat Macival raktuk össze, aki hiányzik, ugyanis a beköltözéssel együtt járt a Macitól való elköltözés...Különben ketté kellett volna szakadnom, az meg elég véres meló szerintem és hátnaaaa.........Jobb így egyben:) Azóta nem is találkoztunk:(:( Viszont fennséges vacsorát készített első este a lakásban Dorcinak, Zsuzsának és nekem!! Örök hála mindenért, Drága!

Akadnak olyanok is azonban, akikkel meg évek óta nem találkoztam és csakúgyhipphopphirtelen, egyszercsak már azt vettem észre, hogy megérkeztek...Gyorsan magamra kaptam egy felsőt, meg egy farmert, a felsőt persze fordítva, azt sem én vettem észre, de haladjunk sorban... Szóval...Nos. Tehát..Akkor hol is kezdjem?... Pár hete kaptam egy telefont az évek óta nemlátott, számomra csak halvány emlékfoszlányokból ismert "Feribátyámtól"....azaz "Kisferitől", avagy máshogy "Fiatalferitől"...Floridából. Mikor is? 88ban? vagy 89 ben láttam őt utoljára? Amire emlékeztem az a bajusz, a barna gomba frizkó meg az ajándék Barbie baba...(Talán az első Barbie-m volt...) Szóval a telefon megcsörrent és felvettem...Állatira meglepődtem, majd szóltam...(jó, inkább visítottam egyet) Anyának. Majd ő is felvette és beszélgetni kezdtünk hármasban. Hogy így, meg úgy, meg húúú, meg ha, meg óóóóóóóó, meg jéééééé, meg tényleg, meg ti is, mi is.. meg ilyenek... Küldtem képeket is, mert mindketten online voltunk közben. Kapcsolat tehát felvéve. Közben nem éreztem távolságokat, meg éveket. Olyan volt, mintha valaki olyannal beszélgettem volna, akit épp mondjuk egy féléve nem láttam és egyébként is régóta ismerem. "Kötöszködő" stílusa sokakban nemtetszést, antipátiát válthat ki, én viszont "jól elvagyok" vele, talán mert "emberére akadt". Érdekes fazon, érdekes témákkal, felvetésekkel, vesébe látó, őszinte megnyilvánulásaival. Megállapítottuk, hogy egy párszor össze fogunk majd veszni... Ezután a telefon után váltottunk pár mailt, msnen is diskuráltunk, egyszer össze is vesztünk... Majd megérkezett a másik nagybátyámmal, Péterrel, a testvérével. Épp IKEA ruhásszekrényt raktam össze, a 17. lépésnél érkeztek. Gyorsan magamrakaptam egy farmert meg egy felsőt...emlékszel már?? Itt tartottam...fordítva...
Beszélgettünk, kaptak ásványvizet, mert más nem volt...aztán később észrevettem, hogy volt otthon baracklé is, de most így utólag már mindegy... Szóval, társalogtunk, cseverésztünk időkről, amikor én még nem is éltem... Különös volt, ott ültem 2 "számomra nagyon új" arccal a családból. Remélem Bettivel, Péter lányával hamarosan találkozunk:) Aranyosak voltak, örültek, hogy láttak (legalábbis úgy éreztem). Jó volt beszélgetni.


De szép nem? Jó.....Mondjuk...Jobban néz ki a helyén, a szobában, az tény...

Csütörtökön karate edzésen voltam, csak néztem...Deeeeeeeeeeeeee......Kedden kezdek:) Kedden és csütörtökön nem érek rá este senkinek:) Ja, lesz gépem végre szerdán!!! Éljen!!!!!! Most pedig megyek alukálni








szombat, október 07, 2006

CSÓÓÓÓÓÓÓÓKÖZÖN

Egy szál törcsiben ülök a gép előtt, egyedül alakásban. Szól a zene, ma még nem ettem.....nem is vagyok kajás.....na jó... kezdek...megyek enni...ez a nap tartalmas volt.............okés, még nincs vége:)